+ Nincs egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy a Tamiflu nevű gyógyszer – amire eddig az újinfluenza elleni csodaszerként tekintettek Németországban – valóban véd az influenza súlyosabb szövődményeitől, így például a vírusos tüdőgyulladástól, írja a Spiegel.de egy, a British Medical Journalben megjelent friss tanulmány alapján. A szerrel eurómilliárdokat kereső svájci Roche vállalat kétségbe vonja a tanulmány megállapításait, szerintük a WHO nem alaptalanul ismerte el a Tamiflu fontos szerepét a járvány elleni küzdelemben. Német szakértők közben arra figyelmeztetnek, hogy a H1N1 télen kezd majd csak igazán járvány lenni.

+ A baloldali antiszemitizmus kérdését járja körül a taz egy hosszú, nagyon érdekes riportban. Ennek apropóját az adja, hogy október 25-én Hamburgban erőszakkal akadályozták meg Claude Lanzmann Miért Izrael? című filmjének bemutatóját. Az 1972-es filmben a rendező izraeli értelmiségieket, rendőröket, munkásokat kérdez arról, miért szeretnek a közel-keleti államban élni. A filmbemutatóra érkezőket megütötték, zsidó disznónak nevezték. A tettesek az Internationaler Zentrum B5 nevű radikális baloldali szervezet tagjai voltak. Közben a különböző balos szervezetek alig győznek elhatárolódni.

 
Novemberben Berlin-szerte ünnepelték, hogy 20 éve leomlott az a teljesen elmebeteg, áthatolhatatlan betonfal, amely évtizedeken át kettévágta Németország fővárosát egy nyugati és egy keleti, kőkemény szocialista részre. De ha nem lenne a kötelező megemlékezés, észrevenné valaha egy berlini fiatal, hogy mi volt ott? 

Szüleim répcelaki házunkban a rendszerváltás előtti időkben egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy egy Trabant gurul be az udvarra. Ezt nemigen tudták mire vélni, trabantos ismerősük akkoriban ugyanis nem volt. A csodálkozás még nagyobb lett, amikor a kocsiból kiszálló két ember csöngetett is. Hát még amikor kiderült, hogy az ajtó előtt keletnémet nagybátyám és barátnője áll! 

  
+ Egymillió új állást ígér a szélessávú internet kiépítésének hatásaként Rainer Büderle gazdasági miniszter - írja a Spiegel.de. Az FDP-s politikus (a dpa fenti felvételén is ő látható) 40 milliárd eurót akar költeni arra, hogy egész Európát kiépítse szélessávú internettel. Az egymillió új állás harmada jutna Németországra, és kábé tíz év alatt jönne létre a dolog. Az IT-szektor örül, és több pénzt kér kutatás-fejlesztésre. Egy amerikai tanulmány szerint ráadásul a modern információs és kommunikációs technológiáknak köszönhetően 2020-ig akár 25%-kal is csökkenhet a szén-dioxid kibocsátás - kíváncsi lennék, hogyan.

+ Berlin szereti magát zöld metropolisznak nevezni – legalábbis ami a fák és zöldterületek számát illeti. Most már azzal is dicsekedhet, hogy környezetvédelmi kérdésekben is szerepel Európa legzöldebb városai között. Leginkább skandináv városok előzik meg a nyolcadik helyen álló Berlint egy kutatóintézet felmérése alapján készült listán. A Green City Index összeállításakor a város szén-dioxid kibocsátását, energiaellátását, épületeit, közlekedését, víz- és levegőminőségét, hulladékhasznosítását és környezetvédelmi politikáját vették figyelembe. A lista első helyén Koppenhága áll, Budapest tizenhetedik, Varsó és Lisszabon között. Bővebben erről a Berliner Morgenpost számol be.

Aki ezen a héten válaszol:
Barbara Oertel, a taz Kelet-Európáért felelős külpolitikai szerkesztője.

Szerintem semmit. Az emberek többsége semmit nem tud róla, és nem is érdekli. Ezek az emberek elmennek nyaralni a Fekete-tenger partjára, csak mert az ott nagyon olcsó: 500 euróért két hét jár egy négycsillagos szállodában. Egész nap csak fekszenek a napon, közben isznak és zabálnak, este pedig durván berúgnak. Borzasztóan kínos. Teljesen mindegy, hová utaznak, a lényeg, hogy olcsó legyen. És Magyarország már nem tartozik az olcsó helyek közé. Egy budapesti városnézés sem szexi: drága, semmit nem tudni az országról, azt gondolják, sok itt a cigány. Még mindig élnek a primitív beidegződéseik.